Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Isfaháni és Krétai Kódexek

 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Általános
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Kollár György



Csatlakozott: 2007.01.12. Péntek 11:02
Hozzászólások: 6
Tartózkodási hely: Zsámbék

HozzászólásElküldve: 2007.04.08 19:06    Hozzászólás témája: Isfaháni és Krétai Kódexek Hozzászólás az előzmény idézésével

Tisztelt Harcostársak!

Mikor ezt az összeállítást először olvastam, olyan érzésem volt, mintha különféle latin, szláv vagy germán nyelvű emberek olvasgatják rokon nyelvek szótárait. A szótár útmutatást ad a múltba, és ezen kersztül a jövőbe is.

Jó időtöltést kívánok.

Kollár Gyuri



HUN SZAVAK, SZÖVEGEK
magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög(K) szövegek alapján
Iszfaháni kódex (szószedetben jelölése: I), Kr.u. 500 körül.
Az alábbi anyagok örmény keresztény hittérítők feljegyzései a Kaukázus É-i előterében az 5. szd. második felében és a 6. szd. folyamán ott létező egységes hun államról. A hunok életéről, nyelvéről leírt anyag a korai középkor páratlan értékű feljegyzés-gyűjteménye. Az örmény szerzők igen magas szintű etnográfiai, grammatikai, földrajzi tudásról tettek tanúbizonyságot. A feljegyzések története hallatlan érdekes, s részmozzanataiban sok rejtélyes történést foglal magában. Az bizonyos, hogy a 17. szd. első felében kerültek jelenlegi helyükre, az eredeti Van-tó környéki rejtekhelyükről Nagy Abbasz sahinsah szállítatta őket, feltehetőleg örmény tanácsadói javaslatára, a Szurb Khács kolostor ősi kézirattárába. Jelenleg az iráni állam nemzeti kincsének tekinti, amely státuszt a Perzsiai Örmény Apostoli Egyház messzemenően akceptálja.
Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a hosszabb szövegeket. Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő ez irányú lehetőségeket. A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.
Az eddig feldolgozott anyag azt sugallja, hogy két nyelv van jelen, az egyik az alapnyelv, amelyik mind szókincsében mind pedig nyelvtanát tekintve besorolható a finnugor-türk nagycsaládba, a másik pedig egy olyan nyelv, amely az előbbitől teljesen eltérő nyelvtani szerkezetű, szókincse is eltérő, szavaira többnyire jellemző a magánhangzó torlódás. Ezt a feltételezett másik nyelvet itt a jegyzetekben (b)-vel jelöljük. E szavak, szóösszetételek általában be vannak vonva a törzsnyelven írt szövegekbe, hosszabb önálló mondatokban eddig még nem volt található. Feltehetőleg az ősi szavakban, mint pl. földrajzi nevek, csillagnevek esetében gyaníthatjuk a b nyelvből való eredetet.
A kódex több esetben utal egy keleti hun nyelvre, amely kínai hivatkozásokból ismert, s ez a nyelv - úgy tűnik - szakrális jellegű. Ez nem a b nyelv.
Krétai kódex (szószedetben jelölése: K), Kr.u. 700 körül.
Elsősorban görög feljegyzések a valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő szküthák-ról. Krétai görög szerzetesek feljegyzései. A feljegyzések nem tisztázható körülmények között a 14-15. század folyamán örmény szerzetesek birtokába jutottak, s szintén kinyomozhatatlan módon jutottak a 17. század első felében az Iszfahán tartományban lévő Szurb Khács kolostorba. A kolostori hagyomány szerint itt egy Pszák nevű szerzetes fedezte fel a többi hun feljegyzésekkel való témaazonosságot. A szöveg idéz néhány szkütha szót, - lásd a (K) jelölést, - amelyek megegyezést, vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg (lásd a szó és nyelvtani alakgyűjtemény végén): a Kezdetben vala az ige... című szöveg. A Krétai Kódex szintén a Szurb Khács kolostor birtokában van, szintén iráni nemzeti kincs.
FONETIKA:
A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűtől. Ezt az örmény átírásban UJ-nak, vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek, minden valószínűség szerint, - a fonetikus betűkön túl, - szótagjeleket is használnak ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el. Tudvalévő, hogy az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyezése az örménnyel eredeti megegyezés-e, vagy csupán egy interpretatio armenica.
Betűk a magyar átírás szerint:
a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.
Megjegyzés: Mint ahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.
hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe
ember (férfi): chun, chunkh(I,K)
(K: szküthai)
nő: inü, többes sz.: inekh(I)
úrnő,uralkodónő: aszuni(I)
FŐNEVEK TÖBBESSZÁMA:
A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többes száma a végző magánhangzótól függetlenül: végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kevekh. A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+KH. pl. chun, chunkh. A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük.
FŐNEVEK TÁRGYESETE:
Magánhangzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevit, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekhet.
FŐNEVEK BIRTOKOS ESETE:
Magánhangzóval végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevije, többes szám: kevekhé. Mássalhangzóval végződő szavaknál: -É végződés, pl. szömé
FŐNEVEK RÉSZES ESETE:
Egyes szám: -NEKI szóvégi képző, pl. kevineki = kőnek, többes szám: szótő+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kevekhneki = köveknek
FŐNEVEK ELVONATKOZTATÓ ESETE:
Magánhangzóval végződő szavaknál: tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kevetül, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ETÜL szóvégződés, pl. kevekhetül, szömetül.
BIRTOK HELYZETŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:
neilim: nyilam neiliam: nyilaim
neilit: nyilad neiliat: nyilaid
neilej: nyila neiliaj: nyilai
neilinkh: nyilunk neiliankh: nyilaink
neilitekh: nyilatok neiliathakh: nyilaitok
neilekh: nyiluk meiliakh: nyilaik
A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentősszámú rendhagyó formákat: pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset), de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezET, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.
R végződésű egy szótagú főnevek ragozása. Pl. sor(sor), ser(sör), bor(bor), tur(árok), zur(csermely), stb.
a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sortül.
birtokként: sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.
TESTRÉSZEK:
fej: phe(I), fé(K)
agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)
kéz: kezi(I)
kézfej: su(I)
szem: szöm(I), szüm(K), oi(I,b)
arc: girze(I)
orr, hegycsúcs: ore(I)
száj: szá(h)(I)
nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)
áll (testrész): alje(I)
fog: pige(I), gogazat: puge, pugekh(I) - fogni, megszerezni: pugin. Pl. Kutha pugutta martit: a kutya megfogta a madarat.
hát: jata(I)
szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)
szívtelen: szirünesen(I)
íny: hije(I)
ér(vérér): iri
vér: veri(I)
pénisz (fasz): pusz(I) (v.ö.: magy. puca)
láb (alsó lábszár): bana(I)
talp: talba(I)
CSALÁDI VISZONYOK:
apa: atha(I,K)
apai: athaji(n)(I)
anya: maja(I,K)
fia v.kinek: vi(I,K)
lánya v.kinek:ani(I)
unoka: nimere(I), unokaság, unokai viszony: nimrüd(I), unokai viszonyban álló, unoka generációjából való: nimrild(I)
nagyapa: udatha, uda(I)
dédapa, ősapa: ise(I)
nagyanya: ike(I)
öcs: ecse(I)
vő: vede(I)
férj: peri(I)
feleség: eme, meme(I)
anyaméh: ema(I)
nemzés, nemzet: ont(I), nemzeni: ontin(I)
család: önta(I), nemzetség: öntad, nemzetségfő: öntatha(I),nemzetség ősanyja: öntamaia(I), törzs: öntadikh, törzsi: öntadisi(I), törzsfőnök: athama(I)
rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)
barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)
szeretni, kedvelni: baresin(I)
szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni(szerelemmel): szertin(I)
szerető(szerelemmel): szertigh(I)
ikrek: jerku(I)
név: ine(j)u(I)
SZÍNEK:
fehér: pé(j)r(I)
fekete: phektej(I), pekté(K)
kék: golka(I)
piros,vörös: verisi(I)
sárga: sarakh(I)
zöld: zezild(I)
szürke, ezüstszínű: szorild(I)
lila: űn, üjn(I)
ÉRZÉKEK:
íz (gustus): iszte(I)
ízlelni: isztin(I), ízleltetni: isztatin(I), ízletes: isztild(I)
szag: szaghu(I), szagolni: szaghin(I)
FÖLDRAJZI FOGALMAK:
víz: vezi(I,K)
tenger: tengir(I), tengér(K), tengird(I). Vmiből rengeteg: tengirdi(I)
Fekete tenger: Phektej tengir(I)
folyó: volgjagh(I)
patak: zu(I)
kiszáradt patak(völgy): szike(I), száraz: sziki, szikild(I)
szikes(?): szikesi(I)
csermely, kis patak: zur(I)
tó: tava(I,K)
part: ugu(I)
föld(terület): maha(I)
iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)
pusztaság, legelő: sziri(I,K)
síkság: sziris(I), szirild(I)
hegy: jagh(I)
hegyalja: soprun(I)
lakatlan határsáv, gyepü: outou(I)
hegység: jaghek, jaghild(I)
lejtő: lüthü(I)
völgy: vüldi(I)
árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)
erdős hegyvidék: kert(I)
Duna: Delivolgjagh(I)
Volga: Madüvolgjagh(I)
Don: Kücsüvolgjagh(I)
Dnyepr: Bastevolgjagh(I)
Krim: Khimru(I,K)
Araxész: Uaieia, v. Wuaweia (I,b)
Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)
Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)
Kaukázus: Tesjaghild(I)
Kárpátok: Karrabata(I,K)
Ararát: Maszisz(I)
Elbrusz(?) Napijagh(I)
Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)
Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)
Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)
India: Hind(I) indiai: hindi(I)
Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettő: Szelevu(I)
ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)
Észak: havald, északi: havaldi(I)
Dél: dele, déli: deli(I,K)
Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)
Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)
ÁLLATOK:
nagy emlős állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)
ló: lú(I,K), többessz.: luvekh
kutya: kutha(I,K)
oroszlán: singa(I)
tigris: sira(I)
hal: kala(I,K)
madár általában: márti(I)
sas: sas(I)
ölyv: hülie(I)
holló: khulla, khullu(I)
bika: büka(I)
ökör: üker(I)
szarvasmarha: ált. bajla(I)
tehén: inke(I)
elefánt: játi(I)
medve: hevi(I)
farkas: jugra(I)
róka: vüla(I)
teve: tüve(I)
juh: hovi, többesz.: hovekh(I)
egér: csucsa(I)
patkány: racsa(I)
majom: majmun(I)
disznó: tonzu(I), tonszu(K)
szarv: szo(a?)ru(I)
sáska: sasaka(I)
béka: beka(I)
csalogány: bulbül(I)
kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)
gyík: klik(I)
sárkány: vom(I)
NÖVÉNYEK:
erdő: vanta(I), erdős: vantasi(I), erdei: vanti, vantai(I)
tölgy: büldzse(I)
alma: alma(I)
árpa: árpa(I)
len: ini(I)
fa: fo(a?)va(I)
falevél: zize, zezi(I)
tő(növény töve): tüvi(I)
fű: fövi(I)
dió: dzs(cs?)ijágh(I)
virág: virágh(I)
rügy, hajtás: csüma(I)
sás: sás(I)
moha: muha(I)
ÉLETTELEN TERMÉSZET:
föld: teh(j?)i(I)
kő: kevi(I)
szikla: karra(I,K)
arany: zarani(I,K)
réz: vase(I)
bronz: tesvase, szurrvase(I)
vas: tom(I,K)
tűz: teszth(I)
láng: tes(I)
jég: jéj(I)
hó: hava(I)
fagy, megfagyás, heg, hegesedés: jegh(I). (meg)fagyni, hegesedni: jegin(I), megfagyasztani: jegatin
szél: szele(I)
vihar: hua(I), zivatar: dünad(I)
zivatar: zud, zivud(I), kis zivatar: zudor(I)
villám: düna(I)
szivárvány: egelü(I)
só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)
üveg: ivej(I)
ír, gyógyír, orvosság: teri(I)
kút: kutu(I)
por: poura(I)
szemét, üledék, szar: sara(I)
TÁRSADALOM:
város, település: urr (I: kaghak, K olisz)
többessz.: urrukh(=állam) (I)
ország, uralom: urruságh(I)
Keleti hun fejedelmségek a Kr.e. 6.-Kr.u. 2. szd.-ban: Sonyu(I), Sonyukh(I)
falu: kügü(I)
tanya: kügili, kügir(I)
hon, otthon: hom(I)
élettér: elve(I)
út: utu(I,K)
ösvény, csapás: pru, puru(I)
isten(?), ősapa: isatha(I)
hit, vallás: hara(I), vallásos: hatesi(I)
szellem: chá'á(I)
diadal: di(gy?)evi, diadalmas (személy) di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)
ősapai, ősi, isteni(?): isathain(I), isztain(K)
törzsfőnök: athama(I,K) törzsfőnöki: athamaji(I); touman(I), egyes K-i hun fejedelmek neve is.
tartományúr, herceg: ishán(I)
férfi, fiú(?): pigu(I)
szövetség: khalka(I)
szövetség, szövetkezés katonai értelmében: bir(I), biren(I): szövetségben lenni
összefogás: subir(I)
felebarát: keltüdisi(I, lásd: Tizeszava)
ház: laka(I,K)
kapu: kapu(I)
vár, erődítmény: vara(I,K)
fal: bata(I)
ól: holu(I)
birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)
katona, harcos: urrkhes(I), urkhüsz(K)
had(sereg): hada(I)
földműves: szamthagh(I)
út: hutu(I,K)
uralkodó, király: urrusi(I))
juhász: hovesi(I)
íjász, vadász: vijesi(I)
szó, beszéd: szava(I,K)
szótár: szavajülemid, szavajületild(I)
tudás, ismeret: tonde(I)
hír: jiri(I), új hír, ismeret, információ: bevidi(I)
kincs: küncse(I)
kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)
bölcs: büghücsi(I), bölcs, filozófus: büghücsegh(i)(I)
gazdag: boja(I), gazdagság: bojad(I)
munka: acsata, acsatad(I), dolgozni: acsatin(I), munkás, dolgozó: acsatagh, acsatesi(I)
munkaeszköz: acsatild(I)
kínai: chán(I)
örmény: haj(I)
örmények, Örményország: Hajkh(I)
perzsa: parszi(I)
görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh(I)
Konstantinápoly: Konsztantinoszurr(I)
vásár: vásár(I)
kereskedő: táváresi(I), kereskedelem: távár(I)
ének: jenekh(I)
őr: wuri(I)
őrség: würükh, würesi(I)
védelem: sant(I)
szövetség: bir(I), összefogás: subir(I)
jelszó, jel: élü(I)
előkelő: dorga(I)
varázsló: hareo(I), varázslat: hare(I)
jós: huseo(I), jóslat: huse(I)
TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK:
Rutichun: legendabeli keleti hun király, Kína területén háborúzott a tartományurakkal, államot alakított, szövetségese volt a ti nép törzsfőnökeinek, ezt a népet egyes sinológusok ősi türk népnek tartják (Kr. e. 6-5.szd.). Később több nyugati hun vezér neve is: valószínű jelentése: kemény harcos.
Madü (a Nagy): Hun fejedelmek neve, rang megjelölést is jelent. Örményre thagavor (király)-ként fordították. /kínai megjelölés: Modu/
Touman (=athaman?). Több ókori K-hun fejedelem neve. Legjelentősebb e néven: Madü Touman (Kr.e. 3.szd.): Kína jelentős részét elfoglalta, Qin Shi Huanti császár ellene építtette a Nagy Falat.
Balamír, Balambér (4.szd.): Welamabiri: kitartó, szilárd szövetséges
Gotekhjebiri: gót-hun származású vezér, Aetius ellen harcolt: a gótok szövetségese
Nimród, Attila nagyapja (4.szd. II. fele): Nim(e)rüd: unoka, valószínűleg Welamabiri unokáját értve alatta.
Bendegúz, Attila apja: Bendeguzi: kiszámíthatatlanul gyors parittya v. Bendeguzisi: u.a. vagy rajtaütő parittyás, parittyával rajtaütő.
Attila: Athira, jelentése atyácska. (az r helyetti l elterjedése vsz. mássalhangzó torzulás, vagy. a gót alak elterjedése. Gótul: Atila: atyácska. Eredeti neve, [rangja mint elsőszülött?]): Madü.(A Nagy)
Buda: jelentése: főpap, v. megvilágosult. (v.ö. szanszkrit)
Tesviju: tűzes íj, keleti hun király 5.szd. végétől 6. szd. első negyedében. Bizánci görög interpr.gr.: Theseus
Kopibar: (Tesviju öccse) jól célzó. Esetleg összefügg a későbbi magyar Koppány névvel.
VALLÁSI, MONDABELI SZEMÉLYEK, FOGALMAK:
Asaraszúni(I): világot uraló nő, a világot szülő
Chunkh asarurrasagh(I): hunok világuralma
Azara(I):monda, Suchazara(I): szent monda, szent történet
Isechunkh athama(I):a hunok világot nemző őse
Asaront(I): A világ nemzése Isechunkh és Asaraszuni által
Asarfova(I): világfa
Igejibir(I): égi szövetség
Szuhasar(I): felső világ, menny
Vahasar(I): alvilág
Gal(I): mesebeli óriás, gali(I): óriási
CSILLAGOK:
Csillag: azdigh(I)
Nap: Napi(I,K)
Sirius: Szuoi(I) jelentése (b nyelven?): felső szem
Vega: Aveni(I)
Arcturus: Szureni(I)
Capella: Golkeni(I)
Antares: Vereni(I)
Fomalhaut: Fomalhaut(I)
Rigel: Zarugh(I)
Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)
Altair: Athaira(I)
Aldebaran: Aldebaran(I)
Polaris: Egazdigh(I)
Regulus: Bájnekheni(I)
Spica: Memazdigh, Meme(I)
Pollux: Jerkeni(I)
Castor: Jerkaielo(I,b)
Dheneb: Arana(I)
Procyon: Somaielo(I,b)
Hamal: Azrateni(I)
Seratan: Ktüteni(I)
Mezartim: Oredeteni(I)
CSILLAGKÉPEK:
Általános megjegyzés: A hun csillagképek formálása nem megegyező az egyiptomi-mezopotámiai-görög-arab csillagképekkel, inkább mutat hasonlóságot a kínai formációkkal. Ez vonatkozik az állatövi csillagképekre is. Az alábbiakban a hun csillagkép megjelölés mellett feltüntetjük a mai csillagászati megnevezést is. (A +-el jelzett csillagképnevek jelentését nem ismerjük.)
Tejút: Éjalana(I)
Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál)I
Orion: Würen(I)+ (talán valamiféle őr)
Geimini (Ikrek): Jerku(I) - itt a név megegyezik a mai asztronómiai megnevezéssel.
Cassiopeia: Bollob(I)+
Draco: Sas(I) jelentése: sas
Corona Borealis: Einaia(I)+
Leo: Kutha(I) jelentése: kutya
Cygnus: Gize(I) jelentése: kereszt
Sagittarius: Vijesi(I), jelentése: íjász
Scorpius: Jijeti(I)+ (talán: rák)
Aries: Doitieloia(I,b?)+
Auriga: Pszak(I) jelentése: koszorú
Taurus: Bara(I), jelentése: lándzsa
Virgo: Virágh(I), jelentése: virág
Capricornus: Beka(I), jelentése: béka
Canis Maior: Chun(I,K), jelentése férfi, harcos
Aquila: Viju(I), jelentése: íj
Delphinus: Kalujnidzsiszegh(I), jelentése: rombusz
BOLYGÓK:
Hold: (H) Aji(I)
Vénusz(bolygó): Feni(I)
Marsz( bolygó): Verilun(I)
Jupiter(bolygó): Prálun(I)
Szaturnusz(bolygó): Jalalun(I)
IDŐSZAKOK:
év: or
nap(idő): bi(I), gin(nappal)(I)
éjszaka(főnév): ichel(I), éjszaka(időhat): ichelt(I), éjszakai: icheli(I)
hajnal: nahal(I)
esthajnal: mer(I), klünichel(I), este: mer(fn), este (időh.): mere, esti(mn): meri
TUDOMÁNYOK, TUDOMÁNYOS ESZKÖZÖK:
tudás: tued(I)
tudós, bölcs: tudzsi, tudzsisi(I, keleti hun)
tudomány: tuedekh(I)
filozófia: bügücstued, bügücsszirtild(I)
könyv: kuna, tuedjülemild(I)
történelem: volgildid, volgildtued(I)
SZERSZÁMOK, ESZKÖZÖK, FEGYVEREK, ÉPÍTMÉNYEK:
fegyver (vérontó eszköz): pegüveri(I)
kard: szurr(I)
sarló: sarlagh(I)
fáklya: wiloia(I, b?)
pajzs: vapa(I)
lándzsa: bara(I)
íj: viju(I), ijász: vijesi(I)
íjhúr, ideg: itekh(I)
nyil: neil(I)
tegez: thegisz(I)
penge, él: tere(I)
csapda, kelepce, tőr: teir, terild(I)
parittya: guzi(I)
kés: saku, szaku(I)
buzogány: tumba(I)
balta: balta(I)
kapa: taka(I)
sisak: sisak(I)
fejvédő kendő, fátyol(?), amelyet a koszorú alá tesznek: thaga(I)
ágy: gaja(I)
szék: athorr(I)
asztal: szeghán(I), szeghild(I), gazdagon terített asztal: madü szeghild v. szeghán(I)
tükör: tiker(I)
üst: hüsti(I)
amfora, agyagtartály: dengi(I)
kehely: glandi(I)
kulacs: budga(I)
kulacs dugója: thum(I)
öv: vüvi(I)
sátor: satur(I)
asztal: szeghán(I)
hurok: kirta(I)
kanál: luppa(I)
gát, elhatároló eszköz: iti, itild(I), elhatárolni, elválasztani: itin, ejtin(I)
vejsze (vízzáró fonott halászati eszköz): vezite (vezi+iti)(I)
sírhalom(kurgán): onga(I)
piramis: gula(I)
ITALOK:
ital: hümild(I)
bor: bor(I)
sör: ser(I)
tea: csaj(I)
ÉTELEK:
étel: hetild(I) etimológiai eredete: lételem
hús: kisjú(I)
zsír, vaj(?), faggyú(?): voje(I)
tojás: moni(I)
étkezés: pala(I), étkezni, falni: palin(I)
CSELEKEDETEK:
harc, háború: viti(I)
harcoló, harcos: vitesi(I)
érkező, (el)jövendő: jüvendegh(I)
élő: eleved, elevesi(személy)(I)
tartani: taretin(I), társ: taretisi(I), társi kapcsolat: taretild(I)
lépés: topa(I), lépni: topin(I)
üzenet: isztild(I)
ütés, csapás: si, sivi(I)
köszönet: súr(I), surin(I): megköszönni: surim: köszönöm
háború (nagy): patera(I)
vadászat: báildi(I); nagy, királyi vadászat: edibáildi(I)
vadászni: báilden I)
vadász: báili, báildesi(I)
üldözés: ildi(I)
üldözni: ilden(I), üldöző: ildesi (személy), ildágh (ált.)(I), üldözött: ildáth(I)
vmit előidéző, kiváltó, előhívó, kiváltó: pegun(I)
rajtaütés: bendi, bendikh(I)
(el)felejtés: velge, velgete, (el)fejeteni: velgetin(I)
metszés, tépés: eju(I), vmit metszeni, harántolni: ejen(I), evezés: ejuvezi, ejuveszi(I), evezni: ejuveszin(I), evező(eszköz): ejuveszild, ejuvezild(I), evező(ember): ejuveszigh(I)
ásás: asild(I), ásatás: asatild(I), ásni: asin(I), asatin(I): ásatni, ásó(eszköz): asava(I), ásó(ember): asagh, asesi(I)
vendég: vünd(I)
vendégség: vündild(I)
tánc: turda(I), táncolni: turdin(I), szent tánc: ruba(I)
parittyázni, parittyával lőni: guzin(I)
ELVONT FOGALMAK:
kezdet, ősállapot, arkhé(gör.): esziszkü(K)
koszorú, korona: pszak(I, megjegyzés: u.a. mint az örményben)
Világ: Asar(I)
összes: asresi(I)
egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy)(I)
tér: teiri(I)
gömb: theke(I), gömbölyű: thekild(I)
egyenes, igaz: ughi(I)
szám: szan
lét (általános, filozófiai értelemben): salke(I), létezni: salkin(I)
egyenes geometriai értelemben: idzsid(I)
sík geometriai értelelmben: ktünid(I)
háromszög: chormuszegh(I)
négyszög: nidzsiszegh(I)
széles: baste(I)
állandó: salkanta(I)
igazhit: ughihara(I)
élet, életkör, élettér: elve(I)
halál: jala(I)
szellem: chá'á(I)
idő(mint folyamat): volgild(I)
ősz(évszak): szüvisz(I)
rés, lyuk: rási(I)
üreg: erig(I)
magasság, magaslat: hega(I)
szabadság: ijjú(I), szabad idő, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember: hazati(I)
fél (két oldalból egy, u.a. mint magyar). péle(I)
vmiből rengeteg: bazmati(I), tengirdi(I)
ész: esze(I)
tanúbizonyság: zedauwajild(I, lásd:Tizeszava)
tiszta: timis(I), tisztaság: timsild(I)
kanyar: kompu(I)
vágy: vaugha(I), vágyni vmi után: vaughin(I)
vég, vége vminek: verdzse(I)
baj: bű(I)
rossz szellem, rém: rime(I)
kár: jej(I)
NÉVMÁSOK:
ez: ejsz(I)
az: ojsz(I)
az (ott távol): oti, ote, ota(I)
valamennyi: amenda(I), amenu(I): az összes, egy halmaz minden tagja, valószínűleg főnév és melléknév értelemben is.
TULAJDONSÁGJELZŐK:
nagy: madü(I)
kicsi: kücsü(I)
piciny: pölti, pilti. pöti, piti, pötir, pitir, pöltir, piltir, piri(I)
kiváló, jó: bar(I)
magas: hegi(I)
megelőző: klüni(I)
következő: jüvi(általában)I, vüni(ember)I
felső: szu(I), felső földréteg, humusz, fedő: fedild(I):
alsó: va(I)
boldog: lünde(I)
fő, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin(I)
rossz: vatah(I)
sötét: kuma(I), sötétség: kum(I)
gyors: diori, diorisi(I)
lassú: lathag, lathu(I), lasta, lastu(I), lassan: lastum(I)
hős: hideo(I), hősies: hideosi(I)
szent, örök: suchü(I)
eszes, okos: eszisi(I)
kemény: dita(I)
tűzből való: teszthi(I)
tüzes: teszthild(I)
hideg: jüve(I), hideg(ség): jüvetegh(I)
öreg: vüregh(I)
ősz(hajú): szor(I)
régi: avesi(I)
új: vuli(I)
fél (vminek a fele): vele(I)
másik: keltüdisi(I)
iker-, kettős: jerki(I)
messzi: meti(I), nessze lévő ember: metesi, metisi(I)
hirtelen, váratlan, követhetelenül gyors: bende(I), bendi, bendikh(I): rajtaütés
felesleges: berü(I), feleslegesen: berüin(I)
hamis: ullü(I), hamisan: ullün(I)
sivár: sivasi(I)
sivatag: sivasild, sivasad(I)
pusztulás: siva, pusztítás: sivata, sivatad(I), (háborús, emberi): sivatakh
HATÁROZÓ SZAVAK:
most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)
akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori: omaszti(I)
itt ez: hit(I)
ott az: hot(I)
ki: küh(I), kifelé: eki(I)
be: béh(I)
fel: szu
le: va
iszia(K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig
együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta
feleslegesen: berüin(I)
külön v.k./v.m.-től: klün
H e l y h a t á r o z ó k :
hely, a tér egy része: thege(I)
belülről mozgató lélek, belső üreg, barlang: béla(I)
itt (általában): hithege(I), ott (általában): vojthege(I)
messze: mete(I)
előre: idzsiwra(I), elől: idzsen(I)
hátra: jatawra(I), hátul: jatan(I)
ott fent: oszu(I)
otthon: homolt(I)
ide: hijthe(I)
oda: vojthe(I)
I d ő h a t á r o z ó k :
ma: ma, bima(I)
most: hima(I)
tegnap: klümma(I)
holnap: voljma(I)
sokáig tartó folyamat: volgjama(I), sokára, hosszú idő múlva: volgjama ben(I)
soha: sukhüne(I)
éjszaka: hosszúni(I), éjszaka (napszak): hosszún(I), ichel(I) (napszak), ichelt (időhat.), icheli (mn: éjszakai). A kétféle megnevezés közti fogalmi megkülönböztetés nem világos.
MELLÉKNÉVI HATÁROZÓ nagy általánosságban, számtalan rendhagyó esettel: melléknév+N, pl. berü=felesleges, berün= feleslegesen
IGÉBŐL KÉPZETT MELLÉKNÉV: IN infinitivus végződés helyett: UM képző: pl. lastin: lassítani ---- lassú: lastum
IGÉBŐL KÉPZETT FŐNÉV: IN infinitivus végződés helyett: EMAJN képző, pl.antin: adni, antemajn: adomány, pracein: okoskodni, pracemajn: okoskodás
MELLÉKNEVEK:
alapfok: madü (nagy) kücsü (kicsi/ny/) szu (felső)
középfok: madürb (nagyobb) kücsürb (kisebb) szulb v. szurb (magasabb)
felsőfok: madürelb (legnagyobb) kücsürelb (legkisebb) szuelb v. szurelb (legfelső, legmagasabb)
Megjegyzés: nem dönthető el egyértelműen, hogy a fenti példák képzése általános érvényű formációt mutat-e vagy eleve rendhagyóak. Valószínűsíthető az igen nagyszámú rendhagyóság, s szinte valamennyi melléknév fokozása önálló jellegű.
KÖTŐSZAVAK:
és: aj(I)
éspedig: ajsi(I)
ha: cha(I)
így: idi, ide(I)
mégis, ennek ellenére: idiam(I)
mégpedig (azért): ajsiam(I)
azérthogy: isiam(I)
vagy: us, use(I)
vagypedig: usiam(I)
GYAKORÍTÓ KÉPZŐ: -d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye
KICSINYÍTŐ KÉPZŐ: -r, pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdő, virághir: kis virág, rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány
NAGYÍTÓ KÉPZŐ: m, pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr
ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: - ság, -ség: -S szóvégi képző, pl. nagyság: madüs
JELZŐSÍTETT ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: -SI szóvégi képző, pl.:. nagyságos: madüsi, hősies: hideosi
ELVONATKOZTATÓ ÁLTALÁNOSÍTÓ KÉPZŐ: -ILD szóvégi képző, pl. jágh: hegy, jághild: hegység
NEM: nen(I), IGEN, ÍGY: ejen(I)
POSZTPOZÍCIÓK(I):
hen: -on,en,ön
ben: -ban,ben
be: -ba,be
wra: -ra,re,reá
irente: vki vmiért, vki, vmi érdekében. Értem, érettem: irentem, érted: irentesz, érte: ürente, értünk: irentünkh, értetek: irentükhet, értük, érettük: ürentükh
elt, olt: valahol a tér egy meghatározott helyén, pontján: pl. homolt=otthon, Konsztantinoszurrolt: Konstantinápolyban
szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra
whet: val, vel
alto: vki, vmi által, vkin, vmin keresztül, alt: igekötő: át, pl. altvün: átjönni
velje: vmi felé, irányában
vojle: vmi fölé
wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni)
en: általános tagadó posztpozició, főnevek és igék előtt is.
i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitől, alakitől. pl. Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való.
no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben
dima: ellenében
dergü: vimivel, vkivel szemközt álló, szemben; szemközti melléknévként
p o s t p o s. c u m p r a e p o s.
sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol:
veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol
SZÁMNEVEK(I):
Alapszámnevek:
egy: idzsi tizenegy: tiz hen idzsi
kettő: keltü tizenkettő: tiz hen keltű
három: khormu tizenhárom: tiz hen khormu
négy: nijdzsi tizennégy: tiz hen nijdzsi
öt: hütü tizenöt: tiz hen hütü
hat: hotu tizenhat: tiz hen hotu
hét: jeti tizenhét: tiz hen jeti
nyolc: loncsoj tizennyolc: tiz hen loncsoj
kilenc: klüntiz tizenkilenc: tiz hen klüntiz
tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.
harminc: khormu ben tiz száz: száth
negyven: nijdzsi ben tiz ezer: hezer
ötven: hütü ben tiz
hatvan: hotu ben tiz
hetven: jeti ben tiz
nyolcvan: loncsoj ben tiz
kilencven: klüntiz ben tiz
Sorszámnevek:
első: elenisi
második: keltüsi
harmadik: khormusi....N-ik:.....-si
Törtszámnevek:
egyketted: idzsi-keltüdi
egyharmad: idzsi-khormudi
egynegyed: idzsi-nijdzsidi
egyötöd: idzsi-hütüdi
egyhatod: idzsi-hotudi
egyheted: idzsi-jetedi
egynyolcad: idzsi-loncsojdi
egykilenced: idzsi-klüncidi
egytized: idzsi-tizedi
egyhuszad: idzsi-khuszidi
SZEMÉLYES NÉVMÁSOK (I):
Alanyeset:
én: ejn mi: minkh
te: ti ti: tikh
ő: ü(j) ők: üjkh
Tárgyeset:
engem(et): inkmüt minket: minkhüt
téged: tinküt titeket: tenkhtüt
őt: jüt őket: jönkhüt
Birtokos eset:
enyém: imtin miénk: mibinkh
tiéd: tijint tiétek: tibitekh
övéConfused övék: ?
Részes eset:
nekem: nikhüm nekünk: nikhünkh
neked: nikhüt nektek: nüketekh
neki: nükin nekik: nükijekh
IGÉK(I):
Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - felthetőleg csaknem a fele, - különösen az egy-két tagú igék esetében - rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jórésze rekonstruálhatatlan. Az alábbiakban kizárólag a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be.
lenni: 1. vo(a?)jgen
2. lejnin
VOJGEN és LEJNIN ragozása:
Jelenidő:
ejn vojgum minkh vojgimunkh
ti vojgisz tikh vojgitukh
űj von űjkh vontukh
Jövőidő:
ejn leszim minkh leszinkh
ti leszil tikh lesztikh
űj leszin űjkh leszenikh
Közelmúlt:
ejn volam minkh volankh
ti volajsz tikh volantukh
űj volaj űjkh volanukh
Régmúlt:
ejn voltum minkh voltunkh
ti voltajisz tikh voltajtikh
űj voltaj űjkh voltukh
menni: menin
Jelen idő: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh
jüven: jönni
Jelen idő: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh , felsz.m.: jüvü!
vün: eljönni, vendégségbe jönni
Jelen idő: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü!
látni, nézni(?): szömen
írni, szántani(?): szamthen
írást róni (fába): roven
élni: elvin
szülni: szérin
születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karácsony), a Szent születése (Jézus): Suchünek szérild. Születésnap: szérildbi,
Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)
(meg)halni: jalen
ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne!
sijn, sivin: elpusztulni, megsemmisülni
sivátin, sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani, megsemmisíteni
kapni, megkapni: asten (rendhagyó, ragozás hiányosan maradt meg) kapott vmi: asta
türen: eltűrni, elviselni
türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)
tenni: tün (ragozása valószínűleg u.a. mint vün)
enni: hentin
inni: hümin
tudni, ismerni: tondin
megszentelni, megünnepelni: suchütin
adni: amtin
jelen idő: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh
várni vkire, vmire, vmit: warin
fújni vmit: fuvin
folyni: volgjin, volgün(?)
üzenni: iszten
kapcsolni, összekapcsolni: kapitin, kapcsolódni: kapin, kapcsolat: kap
nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. baszni): batten
enged(ni): engün
járni: járin
magasra jutni, emelkedni, tiszteltni: hegin
felemelni, tisztelni, tiszteltetni: hegatin
előhívni, kivívni vmit: pegin
felvenni, alkalmazni: anuin
kínálni, ajánlani vmit: kenájin
hívni, felhívni vkit vmire: chüvin; híve vkinek, vminek: chü(v)
hívő: chüvigh
beborítani: büretin(I)
gyűlni, felhalmozódni: jülin
gyüjtemény, felhalmozódás: jülemild, gyüjtemény, tár (factitivus érteleben), jületild
célba érni, megérkezni: kopin
találat, becsapódás (nyilazásnál, dárdavetésnél): kopild, cél: kop
gyűjteni: jületin, (össze)gyűlni: jülin, gyűjtemény: jületid, gyűlés: jülemild
(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni
felkinálni, felajánlani vkit, vmit: kenájátin
származni, vadi: származás, vadatin: származtatni: vadin
származni, nem tisztázható a fogalmi különbség előzőtől: okin
elkezdődni: dikün, elkezdeni: dikátün, kezdet: dike(i)
óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje)
lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német mögen igének): hetin) a feltételes mód segédigéje: hetin(I)
Régmúlt általános ragja: LT pl. antult = adott, antultmuk = adtunk
Befejezett múlt: -UTTA, pl. anutta = adott, anuttankh = adtuk (tárgyiasított formában)
Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja: Ü, pl. antü = adj!
összes további eset: -ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.
Tiltó mód: felszólító mód+NE, pl. wüljüne=ne ölj! Megjegyzés: a ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, u.i. a ne wüljü is helyes.
Óhajtó mód: ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin, ászikh hümin.
Jelenidejű feltételes mód: hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin.
Jövőidő: egyszerű meghatározott:infinitivus végződés + -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.
Összetett meghatározatlan közeljövő: LEJNIN segédige+infinitivus végződés: +I pl.most majd iszom: lejszim hümini, stb.
Összetett meghatározatlan távoli jövő: VÜN segédige+infinitivus végződés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.
Általános participium praesens: IN, EN infinitum végződés helyett: AGH vagy JAGH, ritkán IGH (pl. hüvigh=hívő) képző: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(folyó), szamthen: szántani - szamthagh: szántó, földműves.
Általános participium futurum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁNT képző
Pl. rendhagyó/!!!/: vün(eljönni) - vüjánt(az eljövendő, a jövőbeni, a jövő)
Általános participium perfectum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁTH képző
Gerundium: infinitum tő helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) végződés. pl. hümeve: (meg)ivandó, megíva, vüve: jőve; jüvede: (el)jőve. A két tipus (v,d) nem feltétlenűl azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.
MŰVELTETŐ IGE: -ÁT toldalékrag az igető után és az infinitivus rag előtt. Pl. sivin elpusztulni, sivÁTin elpusztítani
SZÖVEGEK
Hun és örmény fonetikus betűkkel leírt szövegtöredék (SzKhB/490) - (vagyis Szurb Khács B/490)
Asari Isechunkhkh(kétszer leírt kh, értelmezhetetlen, esetleg nyomatékos genitivus?) ontutta Asaret Asaraszunihesz(z?). Asarinekh vikh amendachunkh voltukh. Chunkh ai anikh igebul vadoltukh. Isechunekh thaga Éjalana. Amenda azdigh chun ai ani. Asaront ai szertis okinta amenut.
Örmény betűkkel leírt szöveg:
TIZESZAVA (SzKhM/189) - (vagyis Szurb Khács M/189)
- Hegü istahainitet ai urrusaghitet, urritet.
- Leszünüte keltüdisi istahainitekh.
- Aluvüne istahainje inejvet berüin száhátwra.
- Suchütü isabikhet.
- Wüljüne.
- Lopüne.
- Tiknazirüne.
- Hegaratü athaitet ai maiatet.
- Auharüne klübarekatje inüt barunh(j?)át.
- Klübarekat(i)dima tüne ullü zedauwajildet.
Türününkhne sivajatin Isurrukhet (Szövegtöredék :SzKhM/ 112) - (vagyis Szurb Khács M/112)
SZÖVEG (K, görögből, fonetikailag nehezen rekonstruálható, SzKhMch/14)- (vagyis Szurb Khács Mch/14)
En arkhéj éjn ho Logosz, kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón,
kaj Theosz éjn ho Logosz:
Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava
feltételezés: iszia=isa (HB)
Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az isztain alakot használja, úgy tűnik ez nem felel meg a görög theosz fogalomnak.
A HUNOK VALLÁSA
Ó-örményből (grabar) fordította Schütz Ödön és Detre Csaba, 1978. Eredeti: Kr. u. 6. szd. eleje, Szurb Khács Jekegetzin, Iszfahán tartomány, Irán.
( ) jelölés között az eredeti grabar szöveg utalásai az örmény megfelelőre.
/ / jeölés között a fordítók megjegyzései.
A hunok (sonjuk) vallása egyszerű és könnyen áttekinthető. Egy igazi istenük van és ez a Nap (Napi). A Nap mindenek eredete, mindenek meghatározója és folyamatosan sugározza ki az egész világot. A Nap lenyugta után az /álló/ csillagok vigyázzák az eget, a földet, mint a Nap követei és szemei. A Nap éjjel a csillagokban szétszórja magát az égen, s napkeltekor begyűjti a csillagokat. Az Északi Madü /Madü: uralkodó, szószerint a Nagy/ Birodalmában egy évben csak egyszer szórja szét magát. - /sic ! - d.cs./ Az elesett harcosok a Napot követik égi útján. (Napje outou: a Nap gyepüje /bizonyára az Ekliptikáról van szó/.) A Hold a Nap felesége, csupán visszfénye /sic ! - d.cs./ minden hatalom nélkül. Ugyanilyenek a bolygók, a Nap gyermekei /sic ! - d.cs./.
A Madü a Nap földi helytartója. A Nap először őt és harcosait köszönti, ha leborulnak előtte. A hunok naponta háromszor imádkoznak a Naphoz: napkeltekor, délben, napnyugtakor: a Nap felé a földre leborulva imádkoznak, homlokukat a földre szorítva. Lovon ülve a ló hátán a Nap felé előresimulva imádkoznak. A honoknak ma már nincsenek templomaik, mint ahogyan kifejezik: az egész világ templomuk, mivel a világ a Nap temploma. Az ősök, a keleti és déli sonjuk, építettek templomokat, amikor több istent imádtak. Ezeket a Nap a tüzével elemésztette, s megtiltotta /lehetetlenné tette/ más istenek imádását. Azóta tilos mindenféle bálvány kultusza is, ezeket a Madü pusztíttatja el. A Nap mindenféle ábrázolása, különösképpen antropomorf módon, tilos. Egy Nap-szimbólum megengedett: egy kör közepén egy ponttal. A hunoknak papjaik sincsenek. A hunok sokféle szövetséges népe a legkülönfélébb isteneknek hódol, egyszerre többnek is. Ezekkel szemben a hunok messzemenően türelmesek, s ha bántalom éri e népek valamelyikét vallásuk gyakorlásában, megvédik őket, s a zavarkeltőket szigorúan megbüntetik. A védelem a szövetségesek templomainak, bálványainak is szól. Welamabiri Madü /a név jelentése: hű szövetséges uralkodó/ kétszáz hunt végeztetett ki, mert felgyújtották a szövetséges marju nép /ma nem azonosítható egykori nép/ templomait. A hunok vallása ugyanolyan egyistenhit, mint a miénk /mármint az örmény keresztények egyistene/, de nincsenek szentjeik és vallásuk nem különbözteti meg az embert az embertől. A sonjuk /ősi hunok/ nyelvén több Nap-himnusz létezik. A himnuszok többsége törvényeket hordoz. Ezeket maga a Nap sugározza ki, s mikor ezeket énekelik, eggyé válnak a Nap mindent éltető sugarával.
KÖVETKEZTETÉSEK
A rendelkezésre álló szövegek elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy a Kaukázus északi előterében Kr.u. 500 körül egy olyan nép élt, amely önmagát hun-nak nevezte, s a feljegyzéseket készítő örmény hittérítők ezt a megnevezést elfogadták és átvették. Az előzetes elemzések szerint a rendelkezésre álló szókészletnek mintegy a fele rokonítható a mai magyar nyelv szavaival. Itt külön kérdéskör a rokonítható szavak etimológiai eredete. Az itt rekonstruált hun nyelv nyelvtani rendszere erősen hasonlít a mai magyar nyelvére. Érdekesség, hogy a szókészletben a második rokonítható nyelv az örmény. Ez vonatkozik a nyelvtanra is. Érdekes összefüggések találhatók elsősorban az igeragozás terén. E vonatkozásban talán közelebb kerültünk a magyar-rokon és indoeurópai nyelvek közös gyökeréhez. Ezt alátámasztani látszik a keltával való néhány rokonítható szó is. (lásd: melléklet). Azt kijelenthetjük, hogy a hun nyelvet nem lehetséges olyan kategóriába behelyezni, mint finnugor. Itt ez a kategória elveszti realitását. Célszerűbb a rokonsági körre a magyar-rokon, vagy akár hungaroid megnevezés. Ugyancsak feltűnő, hogy alig találkozunk kifejezetten török eredetű szavakkal, viszont érdekesek némely Kelet-Eurázsiai eredetű szavak, ugyanígy a nyilvánvalóan indiai eredetűek is. A szó és nyelvtani anyag átfogó etimológiai értékelése nyilvánvalóan majd csak az egész anyag összeállítása után lesz lehetséges.
Ó-örményből (grabar) fordította Schütz Ödön és Detre Csaba, 1978.
Eredeti: Kr. u. 6. szd. eleje, Szurb Khács Jekegetzin, Iszfahán tartomány, Irán.
Hun és örmény fonetikus betűkkel leírt szövegtöredék (SzKhB/490) - (vagyis Szurb Khács B/490)
TIZESZAVA (SzKhM/189) - (vagyis Szurb Khács M/189)
Türününkhne sivajatin Isurrukhet (Szövegtöredék :SzKhM/ 112) - (vagyis Szurb Khács M/112)
SZÖVEG (K, görögből, fonetikailag nehezen rekonstruálható, SzKhMch/14)- (vagyis Szurb Khács Mch/14)

Irodalom: Edmund Sjuk: HIn hajeren - chuneren jerkulezú maltjanner Iráni medzs – Matenadaram, Jereván, 1962 (Schütz Ödön: Ősrégi örmény-hun kétnyelvú kéziratok Iránban, Mataneradam, Jereván, 1962)
Sima Qian (Kr. e.2-1 szd) A hunok legkorábbi története A Shi Ji 110. kötete: Magyarra fordította Du Yaxiong és Horváth Izabella, Peking, 1977, Press Print, Kiskunlacháza
_________________
Kollár Gyuri
Endzsel törzs
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Általános Időzóna: (GMT +1 óra)
1 / 1 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.


Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group
Magyar fordítás © Andai Szilárd